Édes álmokból indul minden,

Én vagyok az, aki elrepít innen.

Utazz velem át hét világon,

hét tengeren, ezt annyira vágyom,

hogy végre egyszer megtaláljál,

vagy keresd legalább amire vágytál,

Meg akarlak szokni, használni téged,

Úgy ahogy mások, ezt úgysem érted.

Tudni akarom, mi is van benned,

Mert bemocskollak, nincs mit tenned,

Használni foglak, vagy kihasznállak,

Mozdulj végre, emeld az állad.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.