Orkok, gnómok, trollok, ezrek.Belevesznek,belevesznek.Merevedett megemberek,Én sem merek,én sem merek.Ocsmányságtok szörnyű átok,Mire vártok?Mire vártok?!Tünde-pár a sivatagban,Rím a ragbanrím a ragban.Fáradt, érett végtelen,égtelen,csak égtelen.Könnycsepp gördül ajkadon.Majd…

 Hajlítsd meg párád,nem szégyen az.Valamiféleképpena végbelemmel függ össze ez az egész.Nincsen, már nincsen.Felejteni kár,akarni muszály.Nem is tudom,a végére érek-e valaha is...Szótlanúl,végtelenűlhajlitom csak párám.Sarokba zártam magam.Élet ez is.Diagrammban…

   Holtakat ölnék Élőkért halnék. Fojtanám mind, ki kicsoda. Számolnám vérét, merném mohon. Árnyéka lennék sunyin, lopakodón.   S most, hogy csak harapnám mi lélek Ráncba recseg haragom, fertelmemben félek. Vigyorog e bősz bohóc, számolja még mi van, Hullákat…

  Karácsony   Álmosan üvölt e nyár a horizontfelől.Mélabús, szomorkás holt pontjátszikveled.Fekhelyedcsupán menedéked,holbámulhatod az akarlak-plafont,holsápadt arcod vár tízezer pofont,holcsak te vagy s belső sivárságod,holmajd elalszol halkan s meglátodez…

Együtt menjünk, s érezzük mind, mi jó,Gyermekek könnye: megannyi tiszta tócsordogál velünk, s ekkéntszívünk is egy: egyként szeretünk,Szeretni, s szeretve lenni: csupán ennyi e kegy.Fogadd el, ha búsként kiállt rád, ki más.Lenne itt egy kérdés: valóban felemás;Bűnös -e…

 Mindössze fáj, <!-- @page { margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } --> hogy ilyennek látlak.Bánt tudod, hisz elhagytak a bátrak.Érzem én is, érzem ezt a bűzt,ám ez ok kevés, hogy fűzve űzdaz álmot,mely egyre csak fáraszt.Senki se kérte, hogy ezt az utat…

Tán súly ez, mi szerelembe húz? Nyeldeklő bűnöm e verembe összezúz? Megleled-e azt, ki valóban hisz? S száradó szemed igazán odavisz? Csalódásid csillámló élted merít. Virága vér: villámló valóra hevít. Szeress csak, bármerre is legyél; edd ki hegeim, itt van: edd még,…

 Életem legelső napja ez. Itt és most vagyok: kapud átereszt. Cseppjeid simulnak orrom hegyén minden változik, minden a helyén. Partodon állok, takaródon fekszem, Kedves, kedves: ím melléd heveredtem.   Arcod fényében merítkezem, vak voltam, s most szorítod kezem. Nap, hold,…

  Ismét itt. Itt vannak, az arcok, elnyűttek a helyek, marcangolt karc-harcok. Ragyogjatok csak rám hajnali fények, sehová sem értek. Sehová sem értek, mit értek, semmit sem értek.     Könnyeik csorognak szemeik üvegén, Nincs bennük részvét;sem én csak én. Arcom…

meredély éjjelen szédelegsete, sötét rostban szépeleglibben e kéj,meredély. sekély értelem, vértelen félelem.ugrik és élez a vélemény. Sarka sárba sercennem is fog elgondolkozni soha ezen a percen. 

 Köveket, igen köveket látok.Számlálhatatlan, számító végzet.Kövér, zsíros, iszamlós átok,Ki magában sem derülKi (?)Ha végzett. Könnyeket, igen könnyeket látok.Mosolytalan, májusi méreg.Fullasztó mocsár, színültig árok.Kacéran tekergő titokzatos…

 Édes álmokból indul minden, Én vagyok az, aki elrepít innen. Utazz velem át hét világon, hét tengeren, ezt annyira vágyom, hogy végre egyszer megtaláljál, vagy keresd legalább amire vágytál, Meg akarlak szokni, használni téged, Úgy ahogy mások, ezt úgysem érted. Tudni…

 Mint rabbal, úgy vélekedj velem, S balga bolondnak bólintsd csak nevem Rám, akár örök vesztesre tekints, S miként használt szerszámnak, tétován tovaints. Hagyj éhezni, ha üres e gyomor hol hűs, halott nyomor tesz túl törvényed akaratán. Így legyek kósza árnyék elméd…

 Húsba rág, mi csontra tapad. Ékszernyi bilincs, börtöne szabad. Szikrát se szór, nem sajog mi vág. Rothadó rügyek, töretlen ág.   Hamvadó jég, reccsenő kövek. (egyre fogy, ha nem jön mi jöhet) Zakatol e test, zúzmarás a táj. Rideg, rút rémület rettegve fáj.…

 Ő itt a hét éves Vincent Malloy Mit mondanak neki, mindig megteszi. Korának megfelel: figyelmes egy srác Noha olyan szeretne lenni, akár Vincent Price   Együtt él húgával, egy kutyával és sok cicával Bár inkább látna denevért, s játszana pókjával. Mi sem tükrözi…

  Helló, nyaltam a segged s szebben nem is fütyülhettem volna. Csak szád sarkával bíztattad lendületem, s zsebre tett kézzel csodáltad önmagad szögeidbe szegezett tekintetemen.   A vers, a vers címe ez marad.   Döntsd el végre állítod, avagy kérve…

Nem vagyok valaki A senki vagyok.   Nem vagyok fattyú Nem vagyok hattyú Nem vagyok kacagás Nem vagyok siratás Nem vagyok éber, nem vagyok holt Nem vagyok senki, ki vagyok volt. Nem vagyok számítás, nem vagyok hiba Nem vagyok ámítás, nem vagyok sima Selyemszálon szőtt…

        Zárd be Ajtód. (akaratod tetve) Maradjon Odakint (szerelmeid nedve) Hullámaik bűze. (végigkísér) Szorítsd rá pántjaid Döglött életük züllött Zuhogására, (féljenek bizony, ámuljanak a szemek) Verjék csak ablakod, Feszítsék tekintetük (dühödten…

   Csomókat kötsz.   Felhőid fonákján villan             a fény. Vásodt akarásod             ásod, varázsod ásott             rejtekén. Sápadt sóhajod   …

Mondd el,Eltaposnál, hogy újra talpra állj?Mondd el,Fájdalmadon enyhít, hogyha fáj?Mondd el,Lennél vad, hogy vadra lesve élj?Mond el,Fojtogat a sűrű vérű éj?Talán tényleg fájS te tényleg félsz;Retteged önmagad.Talán tényleg hiszed,Hogy lesz még olyan,Ki szívéből megtagad.S…

Fáradhatatlan halhatatlanMondd,-e katlan javíthatatlan?Esze vesztett SS termeszJelmez kell-e veszett tervhez?Hangyabolyba bújvaSorjád sírját fúrja. Álcád:Bárcád.   

Kedves, tarka világotok: neonfények a szürke járdák felett. Elfeledett szivárvány piszok, műanyag kosárban árva rózsák, fáradt szemek. Üres léptei a mának: tonna-hangyák másznak láthatatlanul közöttünk. Köszönd frusztrált anyádnak, hogy fogy bizalmad a sápadt álom való…

Álomból várom illan minden sóhajom villan. színes szánalmas várakozás karjaidba zárva vágyakozás. Megállok mélyen magamba feszítem szépen agyamba. Elsuhan újra akarva lebeg lelkem takarva. Szabadon szállok beljebb felfele suhanok lejjebb. Kinyílok ködbe mászva meglobog…

 Érintetlen kívánságdobozba bújnék,Ajándéknak rejtve.Édennek öltözött varázspálcakéntSzítnám nyaram aranyát,s békességben alkonyulnék.Várnék akár?Robbannék hirtelen?Avagypenészednék,miként füstfestett ócska üstboszorkánytalan reggelen?Szunnyadnék…