Egy csepp vér

2009.10.18. 15:52

 

 

Egy csepp vér
 
Rockopera

 
I. Szín 


 
( A Golgota- domb. Jézus a keresztfán, udvari bolond ruhába öltözve. Alatta a Kórus, mint elkárhozott lelkek hada. Félhomály, a dombon elszórva mindenfelé üres üvegek, összegyűrt sörös dobozok. )

Kórus Hát nézd!
Jézus Innen a keresztről másképp látszik minden.
Kórus Nézd!
Jézus Leszaggatták rólam az ingem
Kórus Nézd!
Jézus Összetörték, meggyötörték testem.
Kórus Nézd!
Jézus Én mindent, mindent értetek tettem.
Kórus Hát nézd, nézd!
Hogy értsd, érts!

Egy csepp vér volt csupán,
Végiggördült nehéz, kopott ruhán,
Hol ezer arc s ezer szín táncolt,
Melyre ezer fényt varázsolt
Egy ártatlan kis bolond,
Ki imádj urát s népétől, szorong.
Igen! A keresztről lóg furán...
Csak egy, csak egy csepp vér volt csupán.


Hát nézd!
Jézus Csak az ember szerettem!
Kórus Nézd!
Jézus Mégis elveszhettem.
Kórus Nézd!
Jézus A keresztről már másképp látszik minden.
Kórus Nézd!
Jézus Hiába volt minden?
Hiába volt minden?
Kórus Hát nézd, nézd!
Hogy értsd, érts!

 
Egy csepp vér volt csupán,
Földre hullt s a nép bámult rá bután,
Majd énekelt s táncolt a halott alatt,
Hangjuk lerombolt ezer meg ezer falat.
S megdördült az ég s megmozdult a föld,
Ám félelem nélkül tombolt mind, ki ölt.
Sikított, visított, röhögött urán...
Csak egy, csak egy csepp vér volt csupán.

(Az Ördög jobbról érkezik. Kifogástalan öltönyt visel, napszemüveget, haja hátrazselézve. Elrakja mobiltelefonját, Jézushoz ballag, s letöröl egy vércseppet a homlokáról.)
Ördög Gyermekem, hisz te vérzel!
Ezen kívül mondd, mit érzel?
Mit látsz, ha körülnézel?
Néped csak ennyit ér!

Kórus Csak egy csepp vér!
Csak egy csepp vér!

Ördög Hisz, még könnyük sincs! Nem is sajnálnak!
Elege van belőled az egész világnak!
Ennyi volt! A színháznak vége!
Esznek egy perecet s hazatérnek végre!
A műsor véget ért!

Kórus Csak egy csepp vér!
Csak egy csepp vér!

Ördög Nézd csak Pétert! Ő már meg is tette!
A többi meg? Neved elfeledte!
Jézus vagy Júdás? Ócska látomás!
Röhögnek s isznak még egy áldomást!
Részeg csőcselék! Ezeknek éltél?
Örök életet mondd, ezeknek kértél?
Öleld át kereszted, örökre árván..

Jézus Távozz innen! Távozz tőlem Sátán!

Ördög (arcába nevet)
Halott vagy Jézus! Kihűlt a tested!
Hiába volt hát minden, minden tetted!
Szeretted őket? Hisz megfeszítettek!
Eladtak Rómának, korbáccsal vertek!
Barabás kell nekik! Őt választották!
Megfeszül veled a mennyei ország!
Feltámadnál? Visszatérnél újra?
Ostoba néped úgysem okulna!
Hiába gyógyítasz vakot, némát, sántát...

Jézus Távozz tőlem! Távozz innen Sátán!

Ördög Megtenném uram, de mégsem teszem,
A Poklok kapuja lenne az én helyem.
Hatalmad ennyit ér!

Kórus Csak egy csepp vér!
Csak egy csepp vér!

Ördög Figyeltelek Krisztus! Izgultam érted!
Örülök, hogy halálod mégis megérted!
Látom szemeden: szavam még nem érted,
De átkozott sorsod mégis te kérted!
Hát így kérjen ki kér!

Kórus Csak egy csepp vér!
Csak egy csepp vér!

Ördög Azt gondolnád, utad atyádhoz vezet,
Hadd nyújtsak hát feléd segítő kezet!
Ha fel akarsz jutni, lentről kell kezdned,
Tudod gyermekem, nehéz minden kezdet.
Ahonnan indulsz: a Pokolnak tornáca,
A célállomás legyen Istened országa.
Meglátod közben: mit tettél mit sem ér!
Ennyi vagy csupán:

Kórus Csak egy csepp vér!
Csak egy csepp vér!
Hát nézd, nézd!
Hogy értsd, érts!

(mind el)


II. Szín


 
( A Pokol. Vörös fények mindenhonnan. Derékig érő köd borít el mindent. Jézus ballról jön. A ködből kezek, lábak bukkannak fel, mindig a háta mögött. A háttérben sikoltások, nehéz sóhajok hallhatók.)

Kórus Jaj! Jaj! Jaj!
Jézus Mi ez a zaj?
Kórus Jaj! Jaj! Jaj!
Jézus Mondd, mit akar?
Kórus Jaj! Jaj! Jaj!
Jézus Mondd, mi takar?
Kórus (mint elkárhozott lelkek lassan előbukkannak a ködből, s körbetáncolják Jézust.)
Gyere, lásd, gyere, nézd,
Gyere ugye- ugye szép
Ez a színtér.
Őszintén mondd,
Hogy a porond,
Ha port ont
Érzed-e ízét?
Gyere halld a jajt,
S ha zajt kavart,
Csak üss oda,
Ha zavarba ejt ez a
Tétova zenebona.
Őszintén
Mondd, hogy a porond
Ha port ont
Érzed-e ízét?
S ha más ez a Másvilág
S ha mást imád,
Gyere, válts imát;
Higgyél!
Megoszt ez a rossz,
Ez a pokoli gonosz.
Darabokra tép a lét
S ha érzed: elég
Lelked elég
A lángban.
A világban
Nincs többé helyed,
Hát adj helyet
Másnak még másnap;
Az örök utánpótlásnak!
Várj! Várj! Várj!
Gyere lásd, gyere nézd,
Itt minden a tiéd;
Ez a színtér!
Őszintén mondd...
 


(előlép közülük az Öregember. A többiek ismét eltűnnek a ködben, s sorra kilökik maguk közül a szereplőket, még másik felük durván lerántja az épp leszerepelőt.)
Öregember Fáradt fejem emelem
Nézd két vén tenyerembe
Vésett évek nyomát.
Sokáig éltem,
Istenemet féltem,
Reméltem, megértem
Mózes szavát.
Nem kereszten kerestem a Messiást!
Sírás-rívás, sok fogcsikorgatás vár rám ezután!

 
Jézus Mit vársz most tőlem?
Kegyelmet nem adhatok.
Hisz hallottál felőlem;
Életed nem ingyen kapod!
Ha száz év kevés,
Hogy az Úr fiára nézz,
Sorsod ítél, nem én!
Miért nem hittél?
Mondd, mit reméltél?
Féltél, hogy utamra lépj?

Katona Megérte-e megtérnem neked?
Megérted-e mit tettél velem?
Ember fia megbocsátja vétkem!
Ebben bíztam, ha néha félre léptem.
S bűnöm mit sem ér,
Hisz gyóntam mindenért.
Mondd ki a hibás Messiás?!
Sírás-rívás, sok fogcsikorgatás vár rám ezután!

 
Jézus Mit vársz most tőlem?
Kegyelmet nem adhatok.
Ha hallottál felőlem,
Bűneid te is tudod.
Ha száz bűn kevés,
Hogy az úr fiára néz,
Sorsod ítél, nem én!
Lásd, sohasem hittél,
Mindig csak reméltél,
Féltél, hogy utamra lépj?

Mártír Szeretet elvedet veted el,
Megpermetezed szent véreddel;
Nem érted, hogy csak azt éred el,
Hogy majd egyházad játszik népeddel?
Pusztulniuk, halniuk kell!
A lázadás már nem vitás!
Sírás-rívás, sok fogcsikorgatás vár rám ezután!

 
Jézus Mit vársz most tőlem?
Kegyelmet nem adhatok.
Ha vérem meg nem érted,
Vár rád még ezer titok.
Ha számodra kevés,
Hogy az Úr fiára nézz,
Sorsod ítél, nem én!
Mondd, ha igazán hittél,
Bosszút miért reméltél?
Nem így él, ki utamra lép!

(Közvetlenül Jézus előtt kiemelkedik az Ördög. Megragadja Vállait, s erőszakosan bábuként rángatja, miközben táncol. A kórus követi minden mozdulatát)

 
Ördög Hát bűnös mind, mind, ki itt él,
Hát bűnös ki várt, ki bízott, ki ítél;
Bűnös mind, kit bűnbe vittél!
Hát bűnös mind, mind ki itt él!
Isten már nem bírta,
Így hát törvénybe írta,
Hogy lakoljon, mond, aki rossz!
De a Teremtő nem tudta,
Hogy mennyire elszúrta:
Ítélete ragályt okoz!
Mert már:
Nincs fekete, nincs fehér,
Nincsen macska, nincs egér,
Nincs több kérdés, nincs válasz,
Meghalt Isten, ki feltámaszt!
Nincs férfi, s a nő se nő,
Nincs őserő, se őserdő,
Nincs első, nincs utolsó,
Nincs bölcső, nincs koporsó.
Nincs bíró, nincs törvény,
Folyóvízben nincs több örvény,
Nincs fejedelem, nincs király,
Felkelésben sincs hiány.
Nincs testvér, nincs család,
Nincs otthonod, nincs hazád.
Nincs hű férj, nincs feleség,
Nincs barát, nincs ellenség.
Nincs turbódiesel, nincs Honda,
Nincsen elég atombomba.
Nincs ágyad, nincs vágyad,
Mostanában nincs étvágyad.
Nincs gyógyszered, nincs óvszered,
AIDS-ben hal meg minden gyerek.
Nincs tiszta szív, nincs már vér,
Nincsen sovány s nincs több kövér,
Nincs érzelem, nincs értelem,
Nincs bátorság, nincs félelem.
Nincs álom, nincs valóság,
Nincs sötét, nincs világosság.
Nincs itt tél, nincs már nyár,
Nincs jó élet, nincs jó halál.
Nincs öröm, nincs bánat,
Hiába rúgsz magadon még párat.
Nincs vietkong, nincs nigger,
Hogy Jackson fehér, azt se hidd el.
Nincs szolgád, nincs urad,
Nincs ki neked utat mutat.
Ördögöd van!
Nincs Istened!
Nincs tiszta lelkiismereted.
Nincs Mennyország, csak örök Pokol!
Ezért mindenki téged okol.
Hát bűnös mind, mind ki itt él!
Bűnös ki várt, ki bízott, ki ítél!
Bűnös mind, kit bűnbe vittél!
Bűnös mind, mind ki itt él!
Bűnös!
Bűnös!
Bűnös! Bűnös! Bűnös!

 
(Jézus ellöki magától, s az eltűnik a ködben. Jézus lassan leveti a bolondruhát, s félig mezítelenül, ágyékkötőben énekel. Közben valaki a fejére teszi töviskoronáját.)

Jézus Hát bűnös mind, mind ki itt él,
Bűnös ki várt, ki bízott, ki ítél,
Bűnös mind, kit bűnbe vittél,
Bűnös mind, mind ki itt él
A helyen,
Hol minden fejen áll ha áll..
Rád kiabál a halál,
Ha látja,
Hogy a fellegekbe rántja
Az örök mennyei ideál!

Ördög (Előugrik a háta mögül, kezében hóhérbárd)
 
Ha bíró vagy, és én a hóhér,
Kit átkozzanak a bűnhődésért?
Mondd!

Kórus (körbetáncolja az Ördögöt)
Mondd! Mondd! Mondd!
Mondd mi a sorsunk?
Mondd! Mondd! Mondd!
Mondd el a sorsunk!

 
 
Ördög Ha tied a tudás, tiéd a hatalom,
Hogy lehet bűnük, ha én úgy akarom?!
Mondd!

Kórus Mondd! Mondd! Mondd!
Mondd mi a sorsunk?
Mondd! Mondd! Mondd!
Mondd el a sorsunk!

 
Ördög Ha gyenge az ember: gyenge a lélek.
Hogy lesz nekik így örök élet?
Mondd!

Kórus Mondd! Mondd! Mondd!

 
Jézus Sátán, hisz te is tudod:
A Pokol csak egy,
A Pokol csak egy
Átmeneti állapot!

Ha vállalod mit tettél,
Ha Istent emlegettél,
Ha öltél, ha loptál, ha csaltál,
Ha bálványnak imádkoztál,
Ha szüleid megvetetted,
Ha hited eltemetted,
Ha más otthonában háltál,
Ha barátodéra vágytál
Hát bűneidért itt szenvedsz,
Hát újra keresztelkedsz;
Tiéd az ország, tiéd a hatalom,
Tiéd a mennyei birodalom!

Kórus (Most Jézus körül táncolva)
Mondd! Mondd! Mondd!
Mondd mi a sorsunk!
Mondd! Mondd! Mondd!
Mondd el a sorsunk!

 
Jézus Nem lesz-e hely végső nyughely,
Nem lesz-e hely bezárt bunker.
Nem lesz-e hely örök kárhozat.
Nem lesz-e hely végső áldozat!

Kórus Mondd! Mondd! Mondd!
Mondd mi a sorsunk!
Mondd! Mondd! Mondd!
Mondd el a sorsunk!

 
Jézus Hát bűneidért itt szenvedsz,
Hát újra keresztelkedsz;
Éld át a kínt,
Mit másnak okoztál,
Éld át megint,
Hogy elkárhoztál.
Érezd a súlyt,
Égjen a lelked,
Bűnöd lesújt,
Hisz magad kerested.
Tiéd a kín, tiéd a fájdalom,
Tiéd az örök isteni irgalom!

Ördög (elhajítja a bárdot, s utána dobja a napszemüvegét)
Hisz rablók, tolvajok, gyilkosok mind!
Megbocsátnál nekik megint?!
Mivé lett a Pokol? ! Fegyenctelep!
Ha lakoltak bűnükért, mind elmehet? !

Más világ ez a Másvilág,
Mást imád, hát lásd hibád!
Más világ ez a Másvilág,
Mást imád, hát lásd hibád!

(mind el)

III.szín



(Jézus egy szeméttelep közepén mászik elő a szeméttel takart föld alól. A Kórus, mint túlvilági lelkek, kukázó hajléktalanoknak öltözve körbetáncolja. Jézus az ég felé fordítja arcát, pillanatok alatt eláztatja a zuhogó savas eső, amely csíkokat mar ruhájára.)
Jézus Az embernép oly esendő,
Hiába sok száz esztendő:
Ő az marad,
Mit tagad
Az embernép.
Kórus Az embernép...Az embernép...
Jézus Az embernép szép virág,
Hozzád küld most száz imát:
Sorsokat,
Jó sokat.
Az embernép.
Kórus Az embernép... Az embernép...

 
Jézus Az embernép száz mosoly,
Várja már, hogy válaszolj:
Mert még az marad,
Mit tagad
Az embernép.

Kórus Az embernép...Az embernép...

 
Jézus Különös lényt teremtettél Uram!
Válaszolj hát, félre ne értsd szavam!
Megértik a jót, ha már vérzik és ha fáj;
Félre ne érts, de szólnom már muszáj!

Kórus Ennyi jár talán, ennyi jár talán...

 
Jézus Parancsaidnak élnek boldogan;
Hisznek benne, hogy végre béke van.
Hát miért romos, miért néptelen-e táj?
Félre ne érts, de szólnom már muszáj!

Kórus Ennyi jár talán, ennyi jár talán...

 
Jézus Ha az embernépnek élni s halni kell,
Ha fáradt testük a földben porlad el;
Miért rút lelkük, miért nem csupa báj?
Félre ne érts, de szólnom már muszáj!

Kórus Ennyi jár talán, ennyi jár talán..

 
Jézus Az ember sok lett s a törvény túl kevés?
Vagy a parancsok súlya lenne túl nehéz?
Ám nem szólhatott világosan-e száj!
Félre ne érts, de szólnom már muszáj!

Kórus Ennyi jár talán, ennyi jár talán...



Angyal ( Dörgés-villámlás közepette érkezik .Teste aranyportól csillog, teljesen meztelen. Hatalmas, fekete varjúszárnyával szelet kavar.)
Az embernép oly esendő,
Hiába sok száz esztendő,
Ő az marad,
Mit tagad
Az embernép.
Kórus Az embernép...Az embernép..
 
Angyal Ha megtudná mivé lehet,
Nem tartaná törvényeket,
Nem tanulna,
Nem okulna
Az embernép.

Kórus Az embernép... Az embernép...

 
Angyal Az embernép száz mosoly,
Várja hát, hogy válaszolj.
Ha megteszed,
Eltemet
Az embernép.

Kórus Az embernép... Az embernép...


Ördög (Hirtelen bukkan elő egy roncsautóból, s egy aknavetővel célbaveszi a távozó angyalt, aki ijedten távozik. )

 
Ugye fáj
Minden akadály?
Ha magadra maradsz,
Hatalmad elszáll!
Kórus Ugye a terv megkevert,
Mert levert,
Hogy az Úr
Emberré nevelt!
Időd letelt,
Bár vártad a szent mennybemenetelt!
Ördög Ugye fáj,
Mivé lett a nyáj?
Tudod, talán felment,
Hogy agyukra ment
A sok szabály!
Kórus Utad erre vezet,
Hiába tervezed,
Hogy elvezet
Az elveszett
Mérgezett emlékezet!
Szétesett Pokol helyett
Felekezeted
Kap szabad kezet!

Kórus Gyere velem!
Ördög Hogy láss!
Kórus Gyere velem!

Ördög Kiálts!
 
Kórus Gyere velem!

 
Ördög Te ács
Fia,
Lásd,
Mi az
Ábra!

Kórus Gyere velem!

 
Ördög Már ma!

Kórus Gyere velem!

Ördög Földi hazádba!
Kórus Gyere velem!
Gyere velem!

...
( Mind el)

IV.szín



 
( Egy kiüresedett metróállomás. Jézus érkezik a mozgólépcsőn, mellette az Ördög, aki leérve rágyújt, s figyeli, ahogy a három csavargó Jézus elé Járul.)

Öregember A földön jársz, a mennyben élsz,
Nyíltszívű Krisztus mit remélsz?
Tudod: túl bizarr a látomás,
Nélküled üres ez az állomás.

Katona Úgy hiszi mind, hogy megbocsát,
S nem becsüli az Isten szavát.
Tudod : -e furcsa földi lélek- élet
Teljes szívével a sötétté lett.

Mártír A mennybe tartva a földön éltél
Ostoba Krisztus mit reméltél? !
Tudod: túl igaz -e látomás:
Nélküled üres ez az állomás.

Kórus (A Metróalagútból tűnnek fel, oszlásban lévő holtaknak tetszenek.)
 
Nincs- nincs többé tiszta élet,
Minden percben bűnöd féled,
Hol marad hát örök léted?
Nincs- nincs!
Nincs- nincs!
Hiába Remélted!

Ördög Mit veszít, ki megfeszít?
Perverz papok bizalmát?
Örült imák ezreit?
Uzsonnára hozsannát!
Mit veszít ki megfeszít?
Háborút vérkereszttel.
Pápák pimasz terveit,
Ki Kánaánba meneszt el.

Kórus (Daluk közben ismét bohócgúnyát adnak Jézusra)
 
Nincs- nincs többé tiszta élet,
Minden percben bűnöd féled,
Hol marad hát örök léted?
Nincs- nincs!
Nincs- nincs!
Hiába remélted!

Ördög Mit veszít ki megfeszít?
Búcsújáró cédulát,
Mi bűneiddel szembesít,
S hat kacsáért megbocsát!
Mit veszít ki megfeszít?
Szent tűzben égő arcokat!
Pszihopaták álmait,
Inkvizíciós tanokat!

 
Kórus Nincs- nincs többé tiszta élet,
Minden percben bűnöd féled,
Hol marad hát örök léted?
Nincs- nincs!
Nincs- nincs!
Hiába remélted!

Ördög Mit veszít ki megfeszít?
Bort, perselyt, prédikációt.
Hogy könyörögni megtanít,
S mennyei ovációt!
Mit veszít ki megfeszít?
Szemétbe szült gyermeket!
Halálos kór kínjait,
Átszenvedett éveket!

 
Kórus Nincs-nincs többé tiszta élet,
Minden percben bűnöd féled,
Hol marad hát örök léted?
Nincs- nincs!
Nincs- nincs!
Hiába remélted!

Ördög Felelj hát !Ennyi a vád!
Belőled fakad, mi lesújt rád?

Jézus Te mondád.

Ördög A mennybe tartva a földön éltél,
Ostoba Krisztus mit reméltél?
Nem lesz itt változás!
Nélküled üres ez az állomás!
Most menj.
Bűnhődj odafenn.
Legyen tiéd a Pokol és a Menny.
Ám itt a földön én vagyok az Úr.
Szolgáim mind: Változatlanul.

Kórus (Körbeveszik Jézust, nem engedik a baloldalt zajló jelenethez. Egy másik részük az épp éneklőt molesztálja)
Nap tüzében, hold sugarában
Szeld a szívek tengerét.
Szédült lelkek zivatarában
Szórd szereteted szerteszét.

Öregember Lesújtott rám az Isten,
Mert benne, s nem fiában hittem.
Úgy érzem helyesen éltem,
Mindig küzdöttem, reméltem.
Én Bálványt nem imádtam,
Dicsőségét kívántam.
Mégis most azért félek,
Hogy partot sohasem érek.
Tiszteltem az embert,
Még akkor is, ha megvert.
Skarlátbetűt hordtam,
Sorsomért nem szóltam.
Alázattal szolgáltam,
Semmi többre én nem vágytam.
Mégis most azért félek,
Hogy partot sohasem érek.
Hamis próféta nem kellett,
Tőlem ennyire tellett.
Hitemért megaláztak,
Gázkamrába zártak.
Ím halálom előtt állok,
Talán a Mennybe szállok.
Mégis most azért félek,
Hogy partot sohasem érek.

 
Ördög Mit vársz most tőlem?
Kegyelmet nem adhatok.
Hisz hallottál felőlem,
Életed nem ingyen kapod!
Ha száz év kevés,
Hogy az Úr fiára nézz,
Sorsod ítél, nem én!

Kórus (Egy elszáguldó metró alá lökik az Öregembert)
Nap tüzében, hold sugarában
Szeld a szívek tengerét.
Szédült lelkek zivatarában
Szórd szereted szerteszét.
Katona Lesújtott rám az Isten,
Mert szent fiában hittem.
Úgy érzem ,helyesen éltem,
Mindig küzdöttem, reméltem.
Krisztushoz hű imámban
Dicsőségét kívántam.
Mégis most azért félek,
Hogy partot sohasem érek.
Egyházát követtem,
Érte mártír lettem.
Vérkeresztet hordtam,
Sorsomért nem szóltam.
Áldozattal szolgáltam,
Semmi többre én nem vágytam.
Mégis most azért félek,
Hogy partot sohasem érek.
Ha öltem: feloldoztak,
Isteni áldást hoztak.
Hitemért megaláztak,
Pogány börtönbe zártak.
Ím halálom előtt állok,
S titkon a Mennybe vágyok.
Mégis most azért félek,
Hogy partot sohasem érek.

 
Ördög Mit vársz most tőlem?
Kegyelmet nem adhatok!
Ha hallottál felőlem,
Bűneid te is tudod!
Ha száz bűn kevés,
Hogy az Úr fiára nézz,
Sorsod ítél, nem én!

Kórus (Egy telefonzsinórral megfojtja a Katonát)
 
Nap tűzében, hold sugarában,
Szeld a szívek tengerét,
Szédült lelkek zivatarában
Szórd szereteted szerteszét.

Mártír Lesújtott rám az Isten,
Mert papjaiban nem hittem.
Úgy érzem, helyesen éltem,
Mindig küzdöttem, reméltem.
Sok izzó hitvitában
A változást kívántam.
Mégis most azért félek,
Hogy partot sohasem érek.
Tiszteltem az embert,
Bár másnak lenni nem mert.
Nehéz keresztet hordta,
Sorsomért nem szóltam.
Az igazat szolgáltam,
Semmi többre én nem vágytam.
Mégis most azért félek,
Hogy partot sohasem érek.
Nem csináltam faragott képet.
Így nem kellettem a népnek.
Keresztény tűzbe küldtek,
Maguk között meg nem tűrtek.
Ím halálom előtt állok,
Füstként a Mennybe szállok.
Mégis most azért félek,
Hogy partot sohasem érek.

 
Ördög Mit vársz most tőlem?
Kegyelmet nem adhatok!
Ha vérem meg nem érted,
Vár rád még ezer titok.
Ha számodra kevés,
Hogy az Úr fiára nézz,
Sorsod ítél nem én!

Kórus (Míg az Ördög énekel, pillangókésekkel megszurkálják a Mártírt)
 
Nap tüzében, hold sugarában...

Jézus (Kiszabadítja magát, a Kórus megriadva el)
Elég!
Darabokra tép a lét,
Lelkem elég a lángban.
E világban nincs többé helyem.
Legyen átkozott isteni nevem!
Oh Mindenható!
Mi voltam neked?
Mire voltam jó?
Tiéd ez földi ország,
Te teremtéd őket;
Elkóborolt a jószág-
Talán tartnak tőled.
Miért ölted meg a pásztort,
Ha még oktalan a nyáj?
Kevés volt a pár szó,
Túl rövid volt a nyár!
Oh Mindenható!
Túl kevés, túl kevés volt a szó!
Hisz mit sem tudnak rólad,
Önmagukat sem értik.
Imaadót mormolnak,
S hamis testük féltik!
Hiába szűzi nemzés,
Hiába szólhatsz számból;
Megmaradt az önzés,
Néped csak magával számol!
Oh Mindenható!
Túl kevés, túl kevés volt a szó!
Látnod kellett lelkük,
Mivé lesz a műved!
Bálvánnyá lettem bennük!
Uram ezt miért tűrted?
Nem maradhattam köztük,
Utat nem mutathattam.
Bűneik felett nem győztünk.
Túl kevés időt kaptam!
Oh Mindenható!
Túl kevés, túl kevés volt a szó!
Megfeszítettél mégis,
Bár tudtat mit kell tennem;
Atyám!
Atyám!
Miért hagytál el engem?

(Összeesik)

Kórus (időközben a metróalagútban, Jézus háta mögött felállítja a golgotai keresztet. Most felvonszolják, s kiszegezik rá Krisztust. Közben a Metró eltűnik, ismét a kezdőhelyszín, Golgota látható.)
Egy csepp vér volt csupán.
Végiggördült nehéz, kopott ruhán,
Hol ezer arc s ezer szín táncolt,
Melyre ezer fényt varázsolt
Egy ártatlan kis bolond,
Ki imádja urát s népétől szorong.
Igen! A keresztről lóg furán..
Csak egy, csak egy csepp vér volt csupán...
Egy csepp vér volt csupán.
Földre hullt, s a nép bámult rá bután,
Majd énekelt s táncolt a halott alatt,
Hangjuk lerombolt ezer, meg ezer falat.
S megdördült az ég, s megmozdult a föld,
Ám félelem nélkül tombolt mind, ki ölt.
Sikított, visított, röhögött urán,
Csak egy, csak egy csepp vér volt csupán.

Ördög (Letérdel a kereszt elé, imára kulcsolja kezeit)
Teremtő Krisztus!
Hogy ízlik az ecet?

Jézus Beteljesedett!
(Meghal, az ördög elé lép, s megcsókolja a lábát.)


 

 

 

 



 
(A Rockopera még csak szövegkönyvben létezik. Ha zenét írnál hozzá, kérlek, jelentkezz!
demon Pulvisculus : demonpulvisculus@gmail.com )

A bejegyzés trackback címe:

https://ohana.blog.hu/api/trackback/id/tr931458145

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása