Zárd be

Ajtód.

(akaratod tetve)

Maradjon

Odakint

(szerelmeid nedve)

Hullámaik bűze.

(végigkísér)

Szorítsd rá pántjaid

Döglött életük züllött

Zuhogására,

(féljenek bizony, ámuljanak a szemek)

Verjék csak ablakod,

Feszítsék tekintetük

(dühödten riadt szeplőtelen fejek)

Szálkáid szorongásiba.

(üvölt, üvölt mélyen ki megszületett)

Húzd rájuk

Sápadt spalettád

Merengő mosolyát,

(csendedben üresedett)

S ragyogd csak

Alatta

Lakatod pokolbéli fényzivatarát.

(tagadás miegymás: ámen)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.