Savas eső
2010.07.19. 18:36
Köveket, igen köveket látok.
Számlálhatatlan, számító végzet.
Kövér, zsíros, iszamlós átok,
Ki magában sem derül
Ki (?)
Ha végzett.
Könnyeket, igen könnyeket látok.
Mosolytalan, májusi méreg.
Fullasztó mocsár, színültig árok.
Kacéran tekergő titokzatos féreg.
Fényeket, igen fényeket látok.
Feszülten figyelő fesztelen fákat.
Üreges szemű, kiégett látnok
Csontjait őrli egyre
És
Igen-igen fáradt.
Szerző: demonPulvisculus
Szólj hozzá!
Címkék: vers élet irodalom emberek eső társadalomkritika gondolatébresztés filozofia ohana pulvisculus savas
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.