Szmogban kavarogva
2009.06.07. 17:49
Kedves, tarka világotok:
neonfények a szürke járdák
felett.
Elfeledett szivárvány piszok,
műanyag kosárban árva rózsák,
fáradt szemek.
Üres léptei a mának:
tonna-hangyák másznak
láthatatlanul közöttünk.
Köszönd frusztrált anyádnak,
hogy fogy bizalmad a sápadt
álom való tükrünk
felé.
Elér a szemét.
Betakar.
Lélegzed illó gázait.
Beléd mar.
Nem zavar.
Megérint pillantásotok:
Kedves, tarka világotok.
Szerző: demonPulvisculus
Szólj hozzá!
Címkék: vers kritika élet irodalom emberek art művészet társadalomkritika magány szmog érzés gondolatébresztés filozofia haldoklás smog ohana pulvisculus fuldoklás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.