Orkok, gnómok, trollok, ezrek.Belevesznek,belevesznek.Merevedett megemberek,Én sem merek,én sem merek.Ocsmányságtok szörnyű átok,Mire vártok?Mire vártok?!Tünde-pár a sivatagban,Rím a ragbanrím a ragban.Fáradt, érett végtelen,égtelen,csak égtelen.Könnycsepp gördül ajkadon.Majd…

 Hajlítsd meg párád,nem szégyen az.Valamiféleképpena végbelemmel függ össze ez az egész.Nincsen, már nincsen.Felejteni kár,akarni muszály.Nem is tudom,a végére érek-e valaha is...Szótlanúl,végtelenűlhajlitom csak párám.Sarokba zártam magam.Élet ez is.Diagrammban…

      Anya öreg. Monique középkorú. Az Angyal fiatal. Ráncok, izmok, csontok. Őszen, barnán szőkén. Tél, nyár s a dermedt tavasz. Anya figyel, Monique susog, Angyal zokog. Ölelésük hamvadó gyertyacsonk. A szoba halovány. A padlón puha perzsa, a falakon képek. Anya gyermek,…

Ragyás. Magas vékony férfi. Kora meghatározhatatlan, hosszú haja örökké zsíros s az arcába lóg. Bőre barnába hajló, apró mélyedésekkel és vörös foltokkal teli. Kezei eresek, mozdulatai akár az árnyék: finoman íveltek, halkak és megfoghatatlanok. Ruhája örökké viseletes,…

„Ördög és pokol, remélem tudod ki vagyok én. Ördög és pokol, ez a játék nem nehéz.” Ez volt a jó öreg Tátraitól az ördögi szimpátia. Ez itt a Remény Rádió, én pedig Takács Dani vagyok, még mindig. Szerda van, már ha érdekel valakit, kettőezerhuszonkettő február…

    magamban beszélek, ebből is megélek mondta, elrontotta, kiáltotta (kirántotta), tartotta, alkotta, lerakta a fal mellé, hogy csökevényesedjen magának, rárántotta vállát s mosolygott igen fel sem eszmélvén öntudatlanságára küszöbökön táncolt, Oh igen, a végzet mocsarai…

   Holtakat ölnék Élőkért halnék. Fojtanám mind, ki kicsoda. Számolnám vérét, merném mohon. Árnyéka lennék sunyin, lopakodón.   S most, hogy csak harapnám mi lélek Ráncba recseg haragom, fertelmemben félek. Vigyorog e bősz bohóc, számolja még mi van, Hullákat…

  Karácsony   Álmosan üvölt e nyár a horizontfelől.Mélabús, szomorkás holt pontjátszikveled.Fekhelyedcsupán menedéked,holbámulhatod az akarlak-plafont,holsápadt arcod vár tízezer pofont,holcsak te vagy s belső sivárságod,holmajd elalszol halkan s meglátodez…

 Mindössze fáj, <!-- @page { margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } --> hogy ilyennek látlak.Bánt tudod, hisz elhagytak a bátrak.Érzem én is, érzem ezt a bűzt,ám ez ok kevés, hogy fűzve űzdaz álmot,mely egyre csak fáraszt.Senki se kérte, hogy ezt az utat…

Tán súly ez, mi szerelembe húz? Nyeldeklő bűnöm e verembe összezúz? Megleled-e azt, ki valóban hisz? S száradó szemed igazán odavisz? Csalódásid csillámló élted merít. Virága vér: villámló valóra hevít. Szeress csak, bármerre is legyél; edd ki hegeim, itt van: edd még,…

         Nincsenek végpontok, csak folyamatok léteznek. A végződéseket az emberi szubjektivitás hozta létre. Ezeket az ellentétpárokat különböző korok és különböző helyek különböző kultúrái alakították ki, különbözőféleképpen; ám nagyjából hasonló érdekek…

meredély éjjelen szédelegsete, sötét rostban szépeleglibben e kéj,meredély. sekély értelem, vértelen félelem.ugrik és élez a vélemény. Sarka sárba sercennem is fog elgondolkozni soha ezen a percen. 

letöltés 1. rész                       letöltés 2. rész

 Húsba rág, mi csontra tapad. Ékszernyi bilincs, börtöne szabad. Szikrát se szór, nem sajog mi vág. Rothadó rügyek, töretlen ág.   Hamvadó jég, reccsenő kövek. (egyre fogy, ha nem jön mi jöhet) Zakatol e test, zúzmarás a táj. Rideg, rút rémület rettegve fáj.…

Láng    Higanyvíz  Merengőn  Magányos fa    Tarló   angel's smile     Green Dream     Jégvirág      Naplemente  Tanyán   Szitakötők násza      Vizimanó    …

   Csomókat kötsz.   Felhőid fonákján villan             a fény. Vásodt akarásod             ásod, varázsod ásott             rejtekén. Sápadt sóhajod   …

Mondd el,Eltaposnál, hogy újra talpra állj?Mondd el,Fájdalmadon enyhít, hogyha fáj?Mondd el,Lennél vad, hogy vadra lesve élj?Mond el,Fojtogat a sűrű vérű éj?Talán tényleg fájS te tényleg félsz;Retteged önmagad.Talán tényleg hiszed,Hogy lesz még olyan,Ki szívéből megtagad.S…

Kedves, tarka világotok: neonfények a szürke járdák felett. Elfeledett szivárvány piszok, műanyag kosárban árva rózsák, fáradt szemek. Üres léptei a mának: tonna-hangyák másznak láthatatlanul közöttünk. Köszönd frusztrált anyádnak, hogy fogy bizalmad a sápadt álom való…

Álomból várom illan minden sóhajom villan. színes szánalmas várakozás karjaidba zárva vágyakozás. Megállok mélyen magamba feszítem szépen agyamba. Elsuhan újra akarva lebeg lelkem takarva. Szabadon szállok beljebb felfele suhanok lejjebb. Kinyílok ködbe mászva meglobog…

Megszületsz.  Nevet kapsz. Gügyögnek neked. Szoptatnak, vagy tápszerrel táplálnak. Kicserélik a pelenkádat. Öltöztetnek, vetkőztetnek. Mosolyognak rád. Csorgatod a nyálad. Letörlik, megint csorgatod. Cumisüveget dugnak a szádba. Elfújják helyetted az első gyertyáidat.…