magamban beszélek, ebből is megélek mondta, elrontotta, kiáltotta (kirántotta), tartotta, alkotta, lerakta a fal mellé, hogy csökevényesedjen magának, rárántotta vállát s mosolygott igen fel sem eszmélvén öntudatlanságára küszöbökön táncolt, Oh igen, a végzet mocsarai…

  Ismét itt. Itt vannak, az arcok, elnyűttek a helyek, marcangolt karc-harcok. Ragyogjatok csak rám hajnali fények, sehová sem értek. Sehová sem értek, mit értek, semmit sem értek.     Könnyeik csorognak szemeik üvegén, Nincs bennük részvét;sem én csak én. Arcom…